Illóolajok termékenységre gyakorolt hatása

Egyre többször hallasz másokat az illóolajok jótékony hatásairól beszélni, de nem tudod mi fán terem? Hogy lehet használni? Mégis melyik illóolajat lenne érdemes használnod? Segítünk eligazodni!

Mi is az illóolaj?

Az illóolaj a növények illékony, aromás anyagainak koncentrált kivonata, melyet leggyakrabban gőzdesztillációval vagy sajtolással nyernek ki (levelekből, virágokból, kérgükből, gyökerükből, gyantáikból, gyümölcshéjukból stb.). Egy csepp illóolaj több száz gramm növényi alapanyag hatóanyagait tartalmazhat. ^[1]

Mivel kémiailag sokféle bioaktív vegyület elegyéből áll, a növények gyógyhatású tulajdonságainak egy jelentős részét is magában hordozzák. Ugyanakkor mivel koncentrált természetes anyagokról beszélünk, használatuk körültekintést igényel. ^[1]

Miként hatnak az illóolajok az egészségünkre?

Az illóolajok többféle módon juthatnak be a szervezetbe és fejthetnek ki hatást. Leggyakoribb alkalmazási módjuk a belélegzés (inhaláció) aromaterápiás céllal, helyi alkalmazás a bőrön (masszázs, bedörzsölés, fürdő formájában), és ritkábban szájon át történő(orális) alkalmazás.

Itt olvashatsz bővebben arról, mikor melyik felhasználási mód javasolt.

A tudományos konszenzus szerint az illóolajok komplementer (kiegészítő) terápiaként hasznosak lehetnek a jóllét támogatásában, de nem csodaszerek. A komolyabb betegségek kezelésében korlátozott a bizonyíték arra, hogy önmagukban az illóolajok elegendő terápiát jelentenének. Ugyanakkor számos klinikai vizsgálat igazolt pozitív hatást aromaterápia alkalmazása mellett például szorongáscsökkentésre vagy a fájdalom mérséklésére (pl. műtét utáni ellazulás, vajúdás alatti fájdalomcsillapítás, alvásminőség javítása kórházi betegekben). ^[1]

Hozzájárulhatnak az illóolajok a női vagy férfi termékenység javításához?

A termékenység, illetve a gyermeknemzés esélyének javítása komplex folyamat, amely számos tényezőtől függ (hormonális egyensúly, stressz-szint, életkor, egészségi állapot stb.). Felmerülhet a kérdés, hogy a természetes aromaterápiás szerek, például az illóolajok, hozzájárulhatnak-e a női vagy férfi termékenység támogatásához.

Fontos előre bocsátani, hogy tudományos bizonyítékok ezen a téren meglehetősen korlátozottak. Nincs olyan illóolaj, amelynek használata garantált fogamzást eredményezne, és semmiképp sem helyettesítheti az orvosi kivizsgálást vagy kezelést meddőség esetén. Ugyanakkor néhány illóolajat hagyományosan vagy kiegészítő terápiaként gyakran alkalmaznak a termékenység elősegítésére és bizonyos mechanizmusokat a tudomány is vizsgált:

Lehetséges hatásmechanizmusok:

Stresszcsökkentés: A krónikus stressz negatívan befolyásolhatja a hormonháztartást mind nőkben, mind férfiakban, ami ronthatja a termékenységet. Az aromaterápia – különösen nyugtató illóolajokkal (pl. levendula, bergamott, tömjén) – segíthet a relaxációban. Kutatások igazolták, hogy a levendula illata csökkenti a vér kortizolszintjét és szorongást. Ez közvetve támogathatja a reproduktív hormonok egyensúlyát, hiszen a stresszhormonok csökkenése kedvezőbb feltételeket teremt a normál menstruációs ciklusnak vagy a spermiumtermelésnek. ^[2,3,4]
Hormonális egyensúly támogatása: Egyes illóolajoknak enyhe hormonmoduláló hatást tulajdonítanak. Például a muskotályzsálya ösztrogénszerű hatóanyagokat tartalmaz, melyek segíthetnek harmonizálni a női hormonrendszert. Egy 2017-es tanulmány szerint, a muskotályzsálya illóolaja belégzés hatására növelte az ösztrogénszintet bizonyos nőkben, bár további kutatások lennének szükségesek ennek megerősítésére. Hasonlóképp a gerániumolajról úgy tartják fokozhatja a nyál ösztrogénszintjét, ezáltal hatással van a hormonháztartásra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen hatások mértéke nem vetekszik a gyógyszeres hormonkezeléssel – inkább finom egyensúlyi támogatásként javasoltak. ^[2,3]
Keringés és méh vérellátás javítása: Az aromaterapeuták szerint bizonyos olajok (pl. rózsa, jázmin) elősegíthetik a kismedencei vérkeringést, ami kedvezhet a petefészkek és a méh egészségének. Erre azonban tudományos bizonyíték nincs; inkább hagyományos megfigyelés és logika áll mögötte.